Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)

1. Gacsályi Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc eseményei Bertha Mór naplója alapján

tettek, azok lakhelyükre visszatérve várták a behívást, hogy ők is tettekkel bizonyíthassák hazaszeretetüket. Ez utóbbiak közé tartoztak azok a fehérgyarmati diákok, akik Sárospatakról hazatérve - mint Bartha Mór és barátai elsőként jelentkeztek a később megalakuló szatmári honvédönkénteeek századába. A szatmári honvéd haderő Amint már említettük, a honvéd haderő tizenhatezer főből állott. * Fegyverzetük: két ütegágyú, amelyet a Matóthy vezette lovasönkéntesek kisértek. A lőfegyverrel ellátott katonák számáról nincs pontos adatunk, de az bizonyos, hogy a nemzetőröket - akik erős, de harcot nem próbált családapák voltak - többnyire .csak lándzsával szerelték fel. A honvéd erők számbavételénél meg kell emlékeznünk a dési csatában is résztvett kis létszámú, de bátor és jó harci készültségü "Bécsi Légió" tagjairól. Ez az egyetemi hallgatókból álló, kb. hetven főnyi csapat Bécs visszafoglalása /1848 augusztus 12/ után Magyarországra szökött. A szabadságharcban derekasan küzdöttek. Közülük egy Gullner nevű bajtársnak Kende Lajos csekei nagybirtokos adott holtáig menedéket, a tiszakóródi birtokán. A magyar vendégszeretetet kevés ideig élvezhette, mert hamar belehalt sérüléseibe. A tisztikar élén Katona Miklós őrnagy állott. A matolcsi század kapitánya Luby Zsigmond, fülpösdaróci földbirtokos volt. Mellé osztották be Jékey Kálmán főhadnagyot, századparancsnok helyettest és Gacsályi Lajos hadnagyot. A század Írnokai: Szabó Lőrinc és Bartha Mór, utóbbi úgy is, mint a dési csata krónikása. A dési csatában résztvett a gebei század is,parancsnoka- Cssnálossy János kapitány volt.