Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)
3. Nagy Miklós: Kántorjánosi a Horthy-rezsim idején
A nagy munkanélküliség miatt sok fiatalember arra kényszerült, hogy a zsoldos hadsereg soraiba álljon és 612 évi katonai szolgálatot vállaljon. A zsoldos hadsereg get 1930-ban megszüntették és a zsoldos katonákat leszerelték. Aki. legalább 6 évet szolgált,azt vasúthoz, postához, vagy más munkahelyre elhelyezték, de aki nem rendelkezett ezzel a szolgálati idővel,az újra mehetett cselédnek, napszámosnak. A kis- és törpebirtokosokra keserves idő következett 1920 után, a gazdasági infláció idején. Magasak voltak ez adók, de alacsonyak a terményárak. 1926-ban a korona végkép elveszítette vásárló értékét.Uj pénz került forgalomba, a pengő. 12.500 koronát 1 pengőre cseréltek be. Egy mázsa búza ára 8 pengő volt. A kereskedő azonban pénzben csak 4 pengőt fizetett, 4 pengő értékben jegyet, ún."bolettá"-t edott, amit csak adófizetésbe fogadtak el. Ezt az időszakot az emberek még az 1940-es években le úgy emlegették, hogy a "bolettáa világ". Nálunk Magyarországon ugyan nem öntötték a búzát a tengerbe, vagy a Dunába, hanem piros festékkel befestették, hogy emberi étkezésre alkalmatlan legyen. Nagy menynyiséget tárolt ebből e búzából a honvédség is, amiből hosszú időn keresztül a zatonalovakat etették. E "túltermelés" ellenére a szegény népnek mégsem volt kenyere. A nagy munkanélküliség 1938-ban kissé enyhült. Ekkor már fújdogált a háború előszele. A nagyipar haditermelésre állt át és mind több munkást igényelt. Megkezdődtek a toborzások németországi munkára. Községünkből 15-20 ember - férfiak, nők - ment ki Németországba és vállalt ott hat hónapra munkát. A férfiakat kezdték behivogatni nagygyakorlatra, tartalékos katonai szolgálatra. 1940-ben a katonai szolgálatra alkalmas férfi lakosság 1/3 része