Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)

1. Gacsályi Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc eseményei Bertha Mór naplója alapján

zik Sárospatakról és a debreceni Református Kollégium negyedéves teológiai hallgatója lesz. Oklevelének megszerzése után Szatmárnémetiben vallástanári, Fülesden, Szamossályiban lelkipásztori, Mikolán, Apában parochus lelkészi állást vállal. Fülesdi lelkipásztori szolgálata idején feleségül veszi az egyik szatmári városi tisztviselő leányát, Joó Borbálát. Házasságukból öt gyermek születik, de csak Béla fia és Lenke leánya éri el a felnőtt kort. Hatvannégy éves korában megy nyugdijba és előbb Sárospatakra, onnan rövid idő múltán Debrecenbe költözik. Sárospatakon fiával, Dr. Bartha Bélával szerkesztik az "Őrálló" c. politikai hetilapot. Ott sajátítja el a lapszerkesztés legfontosabb tudnivalóit, hogy Debrecenbe költözésük után átvegye a "DEBRECZEN" cimü, 1848-as függetlenségi pártlap felelős szerkesztését. E^ napilap főszerkesztői munkájának terhét és tisztét majdnem két éven át hordozza. Ez idő alatt történt, hogy a riporteri munkakört 1900-ban Ady Endre joghallgatóra bizta.aki "a szabadelvű kormánypárti szubvencionált Debreceni Hirlaptól konvertált függetlenségi párti hirlapiróvá." A szerkesztéssel járó súlyosodé feladatok és a belső szerkesztőségi konfliktusok egyre nagyobb terhet rónak a már hatvankilenc éves Bartha Mórra, A Gacsályba történt lelkészi meghívás elfogadása jellemző a magabiztos, küzdő szellemére. A jól jövedelmező főszerkesztői állást hetven éves korában felcseréli a szegényes vidéki lelkipásztori állással. Tizenkét évig tartó,állandó építkezésekkel terhelt szolgálat után,1912ben költözött el az élők sorából. Földi maradványait nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomra a gacsályi temetőben.