Bodnár Bálint: Kisvárda környéki népmesék. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 17. Nyíregyháza, 1980)

dani, de a király csak biztatgatta, hogy: - Csak mondjál, kislányom, csak mondjál! Akkor elkezdte a mesét a kislány: - Volt egy király, annak a felesége tojásból lett. Mikor megtörte a tojást lett belőle egy szép kisasszony. De már akkor a királyné azt mondta: - Hagyja el azt a mesét! Nem szeretem a sok mesét! De a király csak mondta: - Mondjad, kislányom! Mondjad tovább, szeretem halgatni a mesédet! És a kislány mondta tovább: - Mikor a tojást megtörte a királyfi, válott belőle egy szép kisasszony. A szép lány mindjárt vizet kért a királytól. A királyfi lekapta a kalapját, és azzal merített a forrásból vizet, és megitette a szép lányt. A király azt mondta a lánynak: "Menj fel a fűzfára, mig én visszajövök, hazamegyek ruháért és fogatért!" A királyné megint mondta: - Hagyd el a mesét! Nem szeretem a mesét! A király csak biztatta a kislányt: - Mondjad, kislányom, mondjad! Szeretem a mesédet. - Mig a király elment haza, addig jött egy vén cigányasszony a lányával. A cigánylány lehajlott a forrásba vizet inni és meglátta a viz tükrében a királylány arcát és azt hitte, hogy az ő alakját mutatja a viz tükre. Mondta is az anyjának: "Nizsd csak, mijén sip vagyok én!" A királyné megint mondta: - Hagyd abba a mesét, mert nem szeretem hallgatni! De a király csak mondta a kislánynak: - Mondjad, szeretem a mesédet! A kislány folytatta tovább: - "Nem te vagy ott olyan sip" - szólt a vén cigányasszony, "hanem azs ott, aki a fán ül." "Lökjük bele a 62.