Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)
Az 1676 és 1677-ee években a török, német és kuruc katonák pusztításairól, kegyetlenségeiről felvett jegyzőkönyveknek nagy tömege van meg a megyei levéltárban. Túlzás nélkUl tUkrözik a lakosság nyomorát, kilátástalan, tarthatatlan helyzetét. A megye egymás után küldi tiltakozó iratát a császári katonaság dúlásai és szavakkal ki nem fejezhető magatartása ellen Homonnai Drugeth György főgenerálisnak, de minden eredmény nélkül. Elkeseredésükben azt is kijelentik, amennyiben a német katonaság kegyetlenségeit nem szünteti be, felkelnek a maguk oltalmára. Nem csoda, ha a falvak elnéptelenednek, a koldusbotra jutott emberek vagy a környéken lappanganak, rejtőznek, vagy a szaporodó felkelőkhöz, a kóborló, harácsoló hadakhoz szegődnek. Nő ez elégedetlenek tábora. 1678ban Thököly Imre áll a verbuválódó kurucok élére. Célja a nép nyomorúságának az enyhítése. Fékezni szeretné a katonaság túlkapásait, executiot /adóbehajtást/. Levele maradt fenn 1684-ből,t.i. a büdlek panasszal fordultak hozzá. Meghagyja adassa vissza a dézsmások által erőszakosan elhajtott 6 darab ökrét a büdieknek. A levél ezzel zárul: "Szegény embereiket háborgatni ne engedgye megh s sz ökröket pedigh Kegyelmetek adassa vissza nekiek"- Tokaj, 1684.oct. 19. Emerig Thököly. 6l Ezekben a háborús és zaklatott években a földesúri hajdúk nem katonáskodnak, hanem katonai szolgálatukat pénzadóval váltják meg. "BÜD lakóinak a mostani háboruságos és veszedelmes időben egy-egy tallérra engedtetett volt taxájuk."/Korábban 2 tallér volt az évi taxa./. 62 * 63 Nem volt nagy összeg az évi 1-2 tallér, de a nagy szegénységben ez is megterhelő lehetett. A XVII. század vége felé a szolgáltatások más formáját is igénybe veszik a földesurak. Észrevehető a magánföldesuri hajduszabad39.
