Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

ságolás elsorvadása,uj hejdutelepek nem születnek. A legtöbb szenvedés és megpróbáltatás itt az ország keleti részén érte a hajdúkat. Budi vallomás szerint nem fizettek a töröknek - ezt nehéz elhinni -, mivel 1681-ben Szabolcs vármegyéből 21 község adózott neki. Az 1684-es esztendő, amikor a török, német és kuruc dúlások éve volt, megpecsételte községünk sorsát. Voltak vallási villongások is, ami miatt a reformátusok a már korábban emiitett községekbe vándoroltak. 1686 "évből még Bűdről jegyezték fel, hogy lakói elpusztultának". Lakstlan teljesen az ősi budi föld? Nem. Azok, akik a szomszéd községekben találtak menedéket, átörökítették a dűlőneveket a mintegy 40 év múlva idetelepültöknek. Előrelátásból a szentmihályiak összeírták a volt btidi jobbágyokat, igaz csak emlékezetből, de igy érték az utókornak. A btidi kamarai birtok elnéptelenedett 1689. Conscriptio Desertae Portionis Bődensis ez Urbarlo Fiskális Lominii Regli Tokajensis. "Ezen Bőd mostan egészen puszta, itt mostan sem jobbágy, sem taksáé nem lakik az Földes Urunk réezirtll és ez noha puszta mostan, mind azon által pro futura Cantela /jövőbeli biztonság okáért/az jobbágyok iránt való dolgok és rendtartások leiratnak az végre; hogy ha jövendőben meg népesednék az Eő Nagyságok részit tudhatnák megh; mi volna a dolognak rendi. Census: /földbér/ Itt ab antiquo /régtől fogva/ semmiféle nem exigáltatott /végrehajtatott/ sem telek adója. Proventus: /jövedelem/ Major,Szántó föld itt ki szakasztva nem volt, hanem valamikor a falu nyilast osztott, akkor a Földes Ur számára is annyi nyilast fogtak őszi és 40.