Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

Miért menektilt olyan kétségbeesetten a lakosság? A­zért,mert sem a török, sem a zsoldos császári katonák nem kimélték a falvak lakóinak vagyonát, életét. A katonai csapatok élelmezése, lovainak takarmányozása szervezetlen volt. A harcoló, vagy csak beszállásolt katonák mindig azt a területet élték fel, sőt nyugodtan mondhatjuk, hogy rabolták ki, ahol éppen tartózkodtak. Nincs vége a zakla­tásnak, garázdálkodásnak. Tehetetlenek velük szemben a hatóságok is. Az osztrák zsoldos tábor Rakamazon állomá­sozik. Zsoldot nem kapnak, bandákba verődve rabolnak a szegény néptől. Igaz, a megyei tisztviselők adatokat je­gyeznek föl, meghallgatják a panaszosokat, de orvoslás nincs. Kurucok garázdálkodása A beszállásolt katonákat, lovakat a lakosság látja el. A pénzen kivül minden katonára naponta két font ke­nyeret, egy font húst, a lovak számára szénaporciót kel­lett biztosítani. 1672-ben már nem tűri a nép az osztrákok garázdálko­dását, Erdély felől 800 kuruc lovassal és 500 török se­gítségével Petrőczi, Kende, Szuhay és Szepesi vezérleté­vel Szabolcs felszabadítására jönnek. Jelszó: "Szsbsdeág­talanság elleni felkelés!". Tömegesen tódul a nép soraik­ba, elérik a 15.000-et, de még 1672-ben leverik felkelé­süket. A kuruc-labanc háború nem ért véget,sót állandósult főleg a mi vidékünkön. A kurucok portyázásaikkal csakner annyi bajt zúdítottak a népre, mint az ellenséges hadak, Dúltak, raboltak» erőszakoskodtak és élősködtek. I megye által 1676-ban felvett jegyzőkönyvben Bűddel kapcsolato­'• .37.

Next

/
Oldalképek
Tartalom