Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

formátus templom volt, lakóinak nagy része református felekezetű. Egyházi vonatkozás még ebből az időből: "Büd /debreceni e.m./ A debreceni tractus 1684-ben rendelte Túri nevű papja fizetésének javítását, 1684-ben a tractus Túri Istvánt ide kibocsátotta lelkésznek." 5 Hitélet volt a nehéz időkben is,az e.m. gondoskodott papjáról. Később, amikor a katolikus nyomás erősödött, a reformátusok Pocsajba és Eszlárra költöztek. /Az emiitett ezüst pohárka most a debreceni Déri múzeumban van. Hogyan került oda, nem tudom./ s 4. fejezet Török dulások

t kuruc idők Az 1645-től számitható viszonylagos békés időszak II. Rákóczi György -fejedelemségének végéig, 1660-ig tartott. 1657-ben kegyvesztett lett a szultán előtt és megfosztották a fejedelemségtől. 1659-ben a török elfoglalta Nagyváradot. A kalandozó, portyázó törökök dúlták, rabolták magát BUdöt és a környező községeket is. Nemcsak a törökök, de a zsoldos német és a lengyel katonaság is pusztított itt. Sőrés Mihály

1 amit Szentmihály történetében a 12. lapon ir, az vonatkozik Bűdre és a szomszédos településekre is. Rápolthi Papp Mihály szentmihályi református prédikátor meneküléseket, "futásokat" jegyez föl 1660, 1661, 1662, 1663, és 1664-ee évekből. Futottak a dobi Sózó szigetre, a tatárok, törökök, kóborló német zsoldosok elől. Vajon el lehet-e képzelni azt, hogy a Dobra menekülő szentmihályiak a Bűdön keresztül vezető úton észrevétlenül átmentek-e a községen, és nem követték őket a büdiek. 36.