Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

gombol a fejéra egyet, -\ jámbor halandó szédeleg, pislog és kérdezi, hát ez meg miért volt? - No nincs semmi bajt Látom vérzel, gyerünk az orvoshoz. Sebkezeléa, kötözés., az elsősegélyt nyújtó orvos érdeklődésére István elmondja, nem Őt akarta megütni, hanem a haragosát, látta La., hogy más jön ki, de ha már ilyen "jól kézre jött", nen hagyta ki. Bíróságra nem mennek, majd alkalomadtán viszazaadja. Az adósság fennállt, amit 1-2 év múlva törlesztett is az illető. Ezért haragudni nem szabad egymásra« A görögszertartás régebben a húsvét előtti hét hátra szigorú böjtöt irt elő /azóta enyhítették a böjtölést/« KUlön edényt használtak a nagyböjti Időszakban, és csak vajjal, olajjal főztek. A "zsíros edényeket" elmosogatta?*: és a böjt idejére a padlásra rakták. Hét hétig nem volt hus, szalonna, zsíros étel!Majd húsvétvasárnap hajnalban, amikor a feltámadás szertartásról hazamentek, akkor már zsíros ételt is fogyaszthattak. A vallásosabb családokban csak az ünnepi nsgymiss után, a megszentelt húsvéti eledelekből: pászkából /nagy, kerek fonott kalács/, sődarhusból /főtt sonka/, főtt kolbászból ós tojásból ettek először. A fiatalság nagy megkönnyebülésére véget ért a böjtt Az élelmesebb férfi, asszony a nagyböjti időszakban kukoricát pattogtatott, szalmazsák nagyságú fehér vászonzsákban a hátára kötötte és elindult a Hegyaljára. A 20 kg-nyi nagyzsákkal felkapszkodott a vonatra, ha a kalauz "okvetetlenkedett", kapott egy liter napraforgót. Már a vonatban akadtak vásárlók.Gyakran alkalmi szekereken - ma ugy mondanák, hogy stoppal - folytatta az utat. Piacok, Iskolák közelében, a falu szélén elterülő gyepes játszótéren fogyott a "pattogó", zsugorodott a nagy zsák. Közben megtudta, hol, kinél lehet aránylag jó bort olcsóbban 143,