Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

Mindössze 4 évig tartott az óhajtott függetlenség. Általános helységrendezés Indult meg az orszagban.Nemcsak egyes községek, de egyes megyék is elvesztették önállóságukat. Az összeépült községeket egyesítették, nem számított a tiltakozás. Közigazgatási szakemberek szabadultak föl, kevesebb költséggel hatékonyabbá vált a vezetés, az irányítás. Büdszentmlhály és Tiszabüd 1950. szeptember 7-én újra egyesült Büdszentmlhály néven. A község nevéhez makacsul ragaszkodó büdieket ugy elégítették ki, hogy a nagy jelentőségű Tisza folyót említsék meg, valamint a Bűdön született Vasvári Pál nevét. így lett Tiszabüdből, illetve már most Büdszentmihályból TISZAVASVÁRI ! /BM. 112 14-1 /6/ 1952. II.7. Magyar Közlöny 75.ez- 1952.X.14./ Az uj név ellen senkinek sem volt kifogása. Az egyesüléskor 1941. jan. 1-én Büdszentmlhály lélekszáma: 12.008. volt. Még előfordulnak csipkelődések a kát községrész lakói között, de az összeházasodások, rokoni kapcsolatok lassan ezeket is megszüntetik.Hová mégy? "Megyek Bűdre." "És Te?" "Én Vasváriba." /Szentmihályra./ Tiszabüd történetének leírását ezzel befejezzük. A felszabadulás óta eltelt időszak története - mind Büdszentmihályra, mind Tiszabüdre vonatkozóan - egy ujabb kötetbe kívánkozik. Remélhetőleg a kedves olvasók rövidesen kézbe vehetik Tiszavasvári története a felszabadulástól napjainkig cimü kötetet is. 139.