Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

RÁDULY EMIL: A SZARVASMARHATARTÁS SZEREPE NYIRLUGOS GAZDASÁGI ÉLETÉBEN I. A Dél-Nyirség községeinek állattartása az utóbbi Bzáz évben végig jelentős volt. Az állomány alakulása, az állatfajok aránya és jelentősége azonban a mezőgazdasági szerkezet, a piacviszonyok, természeti körülmények miatt folytonosan változott. Emellett az állattartás szerkezete társadalmi rétegek ezerint is átrendeződött. Országos viszonylatban az 1870-es évek végétől fellendült az állattenyésztés. A paraszti üzemekben különösen a szarvasmarhák, sertések száma és aránya emelkedett. A korábban jelentős juhtartás a nagybirtokra szorult vissza. ^ Ez a folyamat már a század első felében megkez2 dcdött, de csak a szazad második feleben, a politikaitársadalmi változások hatására bontakozott ki teljesen. Szabolcs megye állatállományának 1890 körüli szerkezete 3 ezeket a változásokat bizonyitja: A többnyire szűk határu,nagybirtokkal körülvett délnyirségi falvakban az egyik legjövedelmezőbb ágazattá az állattartás vált. A kisparaszti állattartás fellendülése a hagyományos, de már korszerűtlen határhaeználati rendszerek továbbélését, konzerválódását is előeegitette. Ez különösen az ország keletig északkeleti megyéiben, igy Szabolcs megyében, is_> a 'hánaast*,* ső„t. néhol, a, kettes nyomásrendszer fennmar.adfasá'tt jelentte2tefcer.> Aâz*, igen kevés és rosse legelő, a termesjafcatttt takHTmáhyok, szinte teljes hiánya miatt a jószágállomány, legeltetésére 8z egyetlen lehetőm A seg az ugarlegelo fenntartása volt.