Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

szekér /a kazlat ie igy rakják, 15-2o szarvura/. Szénát csak a lakételek szürüjén tároltak. Itt áll a csűr, depó, ide rakják a kazlat vagy boglyát le, ha nem fér az építményekbe a széna. A szénatároláe jellegzetee építményei Nyirlugoson a csűr és a depó

. Általában a nagyobb gazdának volt rá módja, hogy csűrt építsen, ez nagyobb, több faanyagot kivan. A csűrben nem tároltak mást,csak szénát éa esetleg kukoricaszárat.A depó a kisebb gazdák szénatároló építménye. 1945 óta nem épitenek már sem csűrt, sem depót. Sok anyag kell hozzá, és nem lehet jól kihasználni. Az istálló padlásán ÍB tároltak szénát,melyet a széna lyuk on keresztül raktak fel. Innen a menyezeten lévő lyukon szórták le a szénát az istállóban léső szénatartóba. Az istállópadlásra 3o-4o q széna fért. Lakóház padlására nem raktak fel szénát a tűzveszély miatt. A depóból, csűrből a szénát harában vagy ponyvában vitték az istállóba /mindkettő házi szövésű zsákvászonból készült, sarkaira madzagot kötnek, azzal fogják össze/. Ha nem fért a széna az építményekbe, a szűrön csűr, depó mellett kazalba

, vagy boglyába rakták. A kazal téglalap alakú,4-5 méter hosszú, 2,5-3 méter széles, 4-5 méter magas. A boglya kör alapú, 2 méter Bzélee, 4-5 méter magas. Alájuk szalmát szórnak, hogy ne rothadjon a széna. Villával rakják, majd hosBzunyelü gereblyével lesimítják, hogy az eső lecsorogjon róla. tóikor kész volt, Bzénakötéllel lekötötték vagy rudakat támasztottak hozzá, hogy a szél el ne vigye a tetejét.Általában magasabb részre rakják a kazlat vagy boglyát, hogy viz ne érje. Ahol idegen jószág hozzáférhet, kórót /nepraforgőszárat/ támasztanak hozzá. Ha kazalból takarmányóznak, a szénát szénavágóval vágják le.A szénavágó lehet törött kaszapenge vagy kovács