Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

szédjával közösen. A csatornákat a falu napszámosokkal tisztíttatta. A kaszálókat nem öntözték, a csatornák csak a viz levezetéaére szolgáltak. A széna kaszálását aratás után, június lo-től kezdik, A századforduló előtt volt, aki együtt kaszálta az anyaszénát a sarjúval, s nem forgatott, hogy a széna izét ne vessze.Az 19oo-ae évek elejétől kezdve kétszer, a jobb kaszálókon évente háromszor is kaszálnak.Az első kaszálási! széna az anyaszéna

. Augusztus 2o-tól kezdik kaszálni a második kaszálásu szénát, amelynek sarjú a neve. A harmadik kaszáláshoz október közepe körül kezdenek* ennek a szénának harmadik sarjú a neve. A lekaszált szénát azonnal száj jelszórják

, széj j elhányj ák

. villával, hogy hamarabb száradjon. Ha nem esett rá eső, 3-4 nap múlva gyűjtik. Ha októberben esős idő van, a harmadik sarjút zölden honJják, B a csűrben vagy depóban a többi tetejére szórva szárítják. Kaszálni csak gyalogosan járnak. A kaszát pengéjével lefelé fordítva vállon viszik. Nyelére akasztják a kasza- tokos tarisznyát

. Kiérve a kaszálóra, felfognak egy darabot, amit egy nap alatt le tudnak kaszálni. Ennek neve: pászma

, rész

, posztágy

, nyilas

. A kaszálást általában a kaszáló hosszában végzi. Ha a fü megdőlt, ugy kezdik kaszálni, hogy az a kasza pengéjére dőljön. A kaszálók után gyerekek, asszonyok haladnak, szájjelrázzák, ezéjjelszőrják a szénát, kézzel, vagy villával. A szénamunka legfontosabb eszköze a kasza. Ennek részei: a penge - hossza az erőtől függ - lehet 8o-as, loo-as. A marosi,bécsi Hangya-kaszákat árusok hozták,vagy boltból vették Nyirbátorban.A kaezanyelet kerékgyártó készítette, de az ügyesebb gazda maga is megfaragta nyírfából, veresbélü ficfóból /ezeket tartották a legjobbnak/,