Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)
akácból, szilfából, kórösfából . A kaezapengót a nyélhez ékkel , /vasék/ és örvvel /vaskarika/ rögzitik. A nyél közepén van a mankó . melyet kaszáláskor a Jobbkézzel fognak /1. kép/. Az öregebb gazdák emlékeznek még a kismankós kaszára: a nyél végébe kísmankó volt ercsitve a balkéz számára. Csapót csak aratáskor használnak. A kaszát napiában háromszor kalapálták. A tőkét leverték a földbe, az az üllő t beleütötték, s a kaszakalapáccs al előbb nagyolva, majd aprókat soriázva megkalapálták, mindig a nyak felől kezdve.r-zután megfenték a kaszát. A kalapálást lehet nyélen végezni,de van aki leveszi a nyélről a pengét. íenéBkor mindig a nyélen ven a penge. A fenééhez szükséges kaszakövet /fajtái: smirgli kő, bécsi kő, téglakő, méezkő/ szaruból vagy fáoól készitett fenter ben, fentok ban tartják a nadragszi.ira akasztva. Ujabban pléhből készült bolti tokot naeznáinak. Az üllőt, tőkét, kalapácsot, kaszakövet, fentért tarisznyáoa viszik ki. A levágott sorban fekvő fü neve rend •Szélessége 150I6û cm, nossza a Kaszáló szélességétől vagy hosszától függ. Ha egyezerre tb'ocer. kaszáltak, az első kaszás utáni renaet neveztet vaiáarena nek: az első kaszást vajdának mondtam, az c rendje du:la rend, oca-viesza kaszált. A szénát gyűjtéskor először rendlábba rakják, vagyis a icaszáic egész Hosszában két széléről középre rakják a szénát. Elől megy a férfi villával, középre szórja a szénát, utána a nc vagy rr.ásiK férfi gereblyével az apróbbat, elnullottat aazze kczépre. A rendlábból azután boglyát raknete: két nagyoDD, vagy 4-5 kisebo boglyába rakják a szénát. izensnoroasKor e ooglyából rakják meg a szekeret. Sariu gyüitésénel, hegy ne törjön, minden két lépés után .•viseDD rakásokat, csirkéket raknak.A csirké ket lehet boglyábs vagy egyből szekérre rakni. Ka ré szibe kaszáltak.