Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

nem változott, 10.000 kh. körül mozgott. Ennek a területnek megközelítőleg a f; 1 c volt szántó"föld,kb. negyede rőt és legelő. A paraszti kezelésben lévő földek aránya viszont folyamatosan változott. /Az uradalmi földek lasen szétdarabolása, az 1920-as földreform. A leglényegesebb átalakulást a felszabadulás utáni földosztás, ezt követően a termelőszövetkezeti csoportok megalakulása, az Állami Gazdaság későbbi megszervezése eredményezte. A birtokstruktúra jelenleg is változik, a paraszti kezelésű földek aránya folyamatosan csökken/. Alábbiakban a 19. század végétől a felszabadulásig az uradalmi és paraszti földek arányváltozásait, a két szféra gazdálkodásának kapcsolatait mutatom be. Ezt követően a felszabadulástól az 1970-es évek végéig a parasztgazdaságok és a termelőszövetkezet, valamint az Állami Gazdaság hasonló szempontokon alapuló vizsgálatát végeztem el. Végül a paraszti határhasználat hagyományos és napjainkban jellemző vonásait tekintem át. 1. Az uradalmi és paraszti földek aránya, termelési kapcsolatai /1879-1945/ Nyirlugos határéban a 18-19. században két jelentős uradalmi birtok volt. A Károlyi-birtok és s Pstsy-eealád földjei a határ kb.l/3-ad részét foglalták el. * Mrolyibirtok a 19. század elejére kb. 2.500 kh-ban .állapodott meg, folyamatos osztódása /eladása/ a 20. század elejétől állandósult. Az első világháború előtti évekbeaa J<áQiBtítős területeket vásárolt meg a község, másrészt neaaaaqyj, Amerikából ekkor hazatért gazda. A vásárló • amer

iSkemok* iközül is kiemelkedett Barek István, aki kb. 450 kh-at vásárolt meg a Károlyi uradalomból. /Földjét nem sokéig hasz-