Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)
málna kezd térthóditani. A nagymarosi apróbb,sötét szinü, édes izü fajta, a mélingek negyszemüek, világos szinü és kevésbé édes izü fajták.Ezzel szemben az F-27-es tövisnélküli és nagy termésképességil, egy-egy száron átlagosan 1 kg termést hoz. A termesztők szerint a málna a nyiri homokon nagyon jól terem,de nem tipikus homoki növény. Termesztése a homoki vízgazdálkodással függ össze. Tehát a legeredményesebben a határnak azokon a részein termeszthető, ahol a felszíni homok alatt 0,8 m.-re van a talajvizszint. A növény telepítése nagy trágya- ás munkaigényes. 1 kh. terület telepítése 1978/79-ben 16-20.000 frt.-ba került. Természetesen ebben a vessző értéke is benne van. Az uj telepítésű málna, azaz az első éves málna még nem terem. A második évben annyi a termés, hogy a befektetést megtéríti. A málna igazi termőképessége 4-8 éves korában mutatkozik, ilyenkor holdanként 30-40 q. termést ad. Ezt követően még terem ugyan, de folyamatos kicserélése - az itteni gyakorlat szerint - elengedhetetlen. A nyirlugos! málnások életkorukat tekintve nagyon változóak. Nagyon sok helyen még az 1363-as telepítések teremnek. A folyamatos telepitéBek, ill. telepités-felujitások 8-10 kh.-at érintenek évente, de erre is csak a fiatal, vagy középidős termesztők vállalkoznak.Az idősebbek a kevesebb, de biztos jövedelem reményében már nem telepítenek,de nem is tudnak megbirkózni a nagy fizikai erőkifejtést igénylő munkával. A málna művelése, betakarítása. Ugy tartjuk a faluban, hogy a málnát csak telepíteni és szedni nehéz; az évenkénti müvelése nagy munkát nem igényel. A müvelés munkafázisai a következők: metszés, eleő kapálás, permetezés, második kapálás, folyamatos permetezések, majd eze-