Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

dés, betakarítás. A metszés lényege abban áll, hogy min­den máln8tövön 10-12-15 szál vesszőt kell meghagyni. Ame­lyik szól egyik nyáron termett, azt ősszel,vagy tavasszal a metszés során, ill. metszéssel el kell távolítani. Az évi termést mindig az előző évi hajtás biztosítja; a haj­tások mindig tőről fakadnak. A mélnatövek nagysága a ter­mesztett fajtának is függvénye. A szedés megkönnyítése miatt 0,8-1 m. magasságban szokták visszaszintezni, azaz minden vesszőt ilyen magasságban metszenek el. A metszés­re vagy ősszel, vagy tavasszal kerül sor, mindkettő egy­formán előfordul. Az őszi metszésre augusztusben kerül sor. Ilyenkor a letermett vesszőket eltávolítják, az uj hajtásokat pedig visszavág ják. Homoki talajon a málnát általában kétszer, a gyomosségtól függően esetleg három­szor szokták kapálni. Külön, csak erre a célra használt kapát nem ismernek. Az első kapálás minden esetben csak ekekepálás. /Vannak a faluban olyanok, akik felvállalják ezt a munkát.A jószág ellátása mellett egy délelőtti mun­kának - 6 óra - 300 frt. az ára./ Az első kapálást kö­vetően minden gyomirtás kézikapável történik. Egy 3-4 fős család /a gyerekeket is beleértve/ egy napi munkával 400­500 négyszögöl nagyságú málnát tud megkapálni. Az első, majd második kapálást mindenkor permetezés követi. Az évi permetezések száma az időjárás függvénye, ugyanié mennél több a csapadék, 8nnál többször kell permetezni. A jelen­leg termesztett fajtáknál nagy a gombafertőzés veszélye. A málnával való foglalkozás legidőigényesebb része a be­takarítás. A szedés és a felvásárlás kezdete minden évben június 15-16-án kezdődik. Ekkortól kezdve hat héten ke­resztül folyamatosan szedik a termést. A málnát sok csa­ládban ezért is előbbrevalónak tartják a dohánynál.A sze­dés ugyanis akkor kezdődik el, amikor a tanitás befejező-

Next

/
Oldalképek
Tartalom