Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

borozni. Az első ipari jellegű, tehát nagyobb mennyiségű felvásárlás 1960-ban volt. A 200-400-600 négyszögölnyi oagyságu málnások telepitéee ekkortól folyamatos a faluban. A málnafajtát a felvásárló miskolci Hűtőház határozza meg, ahonnan gondoskodnak a termesztők málnavesszővel való ellátásáról. A termesztés gyors térhódítását jól érzékelteti, hogy 1978-ban már 31 vagonmázsa

, azaz 3.100 q. málna termett Nyirlugoson. Az 1979-ben reálisan várható terméé megközelíti a 3.500-3.700 mázsát.Ez a minőség szerinti 22 vagy 26 forintos kilónkénti átvételi árat tekintve megközelítőleg 10 millió forint bevételt jelent a falu parasztgazdaságaiban. Telepítés, termesztett fajták. Az elBŐ irányított málnatelepités 1957-ben történt a faluban. A termesztés szintére ekkor még a kert,a termesztett terület pedig néhány tiz négyszögöl volt egy-egy gazdaságban. A meghonosítás, a növény termesztésének elfogadtetása 1963-ban fejeződött be, ill. ekkor következett be. Ekkortól a debreceni és a miskolci hűtőházak ingyenes vesszőt biztosítottak a termesztőknek. Hatása kettős volt. Egyrészt megnövekedett a termesztés területe /1963-ban 72 kh. volt/, másrészt - mert a hűtőház csak olyan fajta málnát vett át, emilyen vesszőt adott - egységes fajtatermesztés váltotta fel a korábbi sokszínűséget. 1957-1962/63 között Petrozsényből, Domoszlóról,Nyiróbrányból került több fajta a faluba. Ezek a málnafajták itt a származőhelyükről kapták a nevüket. Az 1960-as évektől egyre nagyobb teret hódított a nagymarosi málna

. Jelenleg a termesztőterület 75-80 %-én foglalkoznak ezzel a fajtával. /1979-ben 130 kh.-on volt málna Nyirlugoeon/ A 20-25 %-nyi területen az alábbi fajtákat termesztik még:

máiing provise

, méllng expolit, loiv george

. s ujabban az F-27 /Findusz 27/ tipusu