Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

rajzának egyik sajátos vonásává vált. A málna mellett ujabban terjed az uborka, ugorka

, valamint a büszke, kösz méte é9 a piros ribizli termesztése. 1, Málna A málna megtelepitéséről már egy negyedszázad elteltével is érdekesen vallanak az adatközlők. Aligha vitatható, ho^y a szórványos, kerti művelésű előzmények viszszanyulnak az 1940/50-es évekre. Egyes adatok ezerint az első málnetövek ekkor kerültek Kyirábrányból Lúgosra. A homoki talajon már ekkor annyi termett, hogy - nem lévén helyi igény rá - értékesíteni is lehetett. Kannákba rakva a debreceni piacra hordták eladni. Más ismeret ezerint 1950/55 között volt néhány málna telepi tő család, igy Galamb János, Leveleki József és Galamb Miklós. Ők lülöpről telepitették az első töveket a faluba. A termesztés a lskóház mögötti homokos kertekben kezcődött.A megnonositásra utaló ismét más adat az 19&0/65 közötti évekre teszi a málna lugosi megjelenését. E szerint a faluba egy Náp József nevü személy hozta. Helyben ekkor még sem igény, sem felvásárlás nem volt, igy Mihálydiba kellett elszállítani.A szállítás minőségromlást eredményezett, a málna csak szörp készítésére volt alkalmas. Az ilyen terméket hordós málnának nevezték. A málna nyirlugosi telepítésének történetére emellett hiteles dokumentumok utalnak.Ennek megfelelően mondja el Kagy György, aki e növény meghonosítója a faluban. Kyirlugo8on 1957-ben vetődött fel egy olyan növény meghonosításának gondolata, amely vÍ8Zonylag kevés anyagi befektetéssel és a dohánynál lényegesen kevesebb fizikai erőráfordítással a parasztgazdaságok nagy jövedelemmel termeszthető növénye lehet.Ekkor esett a választás a málnára, majd még ebben az évben sikerült 12 termesztőt to-