Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

faluban. A fonalat az orsóról lemotollálták

. s innen e Bzapulőba rakták.A szapulásra használt, házilag készített fahamus lúgba zabszalmát tettek,hogy sárgább legyen a fonal. A megszapult fonal a csörlőre,majd a levélkék

re került, s igy készítették elő a szövésre. Vászonkereskedelemre, vagy a parasztgazdaságok szükségletein tuli vászonkészitésre nem utalnak a visszaemlékezések. Mindenki csak saját szükségletre termesztett. A két háború között a házi váBZonalapanyagu viseletdarabokat hagyták el,a második háború alatt még háztartási textileket, vagy a gazdálkodás során használatos termékeket előállítottak. A kenderfeldolgozás 1945/50 között minimálisra csökkent, az 1950-es évek elején pedig megszűnt a faluban. A kendertermesztés és feldolgozás összeseégében nem kapott nagy szerepet a falu gazdasági-gazdálkodás_ szerkezetében. Termesztése az első világháború után folyamatosan csökkent. Napjainkban már eszközkészlete is csak szórványosan és nagyon hiányosan lelhető fel a parasztgazdaságokban. B. Uj növénykultúrák meghonosodása és jelentősége /málna, uborka/ Nyirlugoson az 1970-es években a parasztgazdaeágol legnagyobb jövedelemmel termesztett növénye a málna volt. Termesztésének negyedszázados története alatt a kerti és szántóföldi müvelésben egyaránt meghonosodott. A málnával való foglalkozás meghatározza a mai parasztgazdaságok szerkezetét,mint egyik alapvető jövedelemforrás pedig kihat a település külső formájának, rendeződésének alakulására. A nyirlugosi málnaterraesztés a Nyírség gazdaságnép-