Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

bét, káposztát ée kevés fűszernövényt. Ujabban azt tartják, hogy "vannak olyan utcák, ahol a nap beesési szöge miatt nem lehet megtermelni a zöldséget". A falu lakóinak többsége ma már zöldeégszükségletét üzletből fedezi. /A kerti földeken jövedelmezőbb az uborka

. ugorka termesztése. Minden talpalatnyi, jóminőségü kertiföldet erre használnak/. e. Gyümölcs /alma, meggy/ A recens gyűjtések szerint a gyümölcstermesztés kezdetei az Állami Gazdaság megalakulásáig nyúlnak csak viszsza. Ezt megelőzően, az 1340-es években egyetlen kisérlet volt a gyümölcsfák kerti meghonosításéra. "Volt itt egy gk. pap, az nagyon a gyümölcs meghonositásán fáradozott. Az ő irányításával a helyi gazdák közül néhányan Debrecenből hoztak három szekér gyümölcsfa-csemetét. Akik segítettek neki, azoknak munkadij fejében adott néhányat. A paraszti földekbe ekkor kerültek az első körte és cseresznye fék, az édes nyári alma és a Jonathan alma". Mások ie ugy vélik, hogy a parasztgazdaságok csak az Állami Gazdaaág megalakulása után kezdtek gyümölcsfát tele.iteni. Az első csemetéket az ott dolgozók hozták,majd tőlük terjedt el a faluban. Galamb Tibor 1000 négysz. öles kertjében 1976/77-ben 40 db. Jonathan almafa és 60 db pándi meggyfa volt már. A gyümölcstermesztést az határozta meg, hogy "csak olyan gyümölcsöt volt érdemes termeszteni, amelyet itt vagy felvásároltak, vagy pedig a parasztember is tudta tartósan tárolni." Az 1960-as évektől a málna eiscsorban a korábban telepitett gyümölcsösök rovására kezdett tért hódítani. A meggy telepítések cssk az utóbbi néhány évben kezdenek kialakulni. Ugy vélik, termesztésének nagy jövője van. A "bogyósok" közül utóbbi időben a pöszméte