Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

b. Tök Hasonlóan a kapások között, elsősorban a tengeriföldeken kapott helyet köztesnövényként a tök. Két fajtáját ismerik. Egyiket sütőtök

nek, a másikat dleznótök

nek nevezik. Termesztésének sajátos munkafolyamata ós eszközkészlete nincsen, vetésére különösebb gondot nem fordítottak: elhintették a tengeri között, a kapálás során megritkították.A tengeri betakarítása után szedték fel, 8 szekérrel szállították haza. A törés aorán tengeriszárból készített tűzön sütötték. Otthon régebben kemencében, ujabban a sparhéton sütötték. Régebben gyakran fogyasztották, ma már csak csemegének számit. Másik fajtáját, a disznótököt állatok takarmányozására használták. Termesztésének mennyisége gazdaságonként, gazdaságokon bel'Jl is szinte évente változott. Mindkét fajtának termesztése az utóobi évtizedben teljesen háttérbe szorult, esetlegessé vált. c. Dinnye A dinnyetermeezté8 jelentéktelen. Görögdinnyét és sárgadinnyét régebben a kerti földeken, vagy az irtásokon termesztették. Az irtani való földeket az uradalom mérte ki 40-50 négyszögölenként. Volt olyan gazda, aki 150-200 négyszögöl területtel is meg tudott birkózni. Ezekbe a földekbe krumpli, tök, bab és dinnye került. Azt tartották,hogy "ha rászolgál az eső, kibirta a föld, akármilyen sürü is volt benne a vetemény. Ha viszont nem volt eső,az ilyen földből kisült minoen". d. Zöldség Nyirlugoson a zöldségtermesztésnek nem volt jelentősége, csak saját szükségletre és a ház mögötti kertben termesztették néhány ágyas

ban a répát, gyökeret, karalá-