Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

3. Kerti-.köztes- ée nyomáson kívüli /"szabadgyomás- ban" termesztett/ növények Pontosságuknak és termesztett arányaiknak megfelelő terjedelemben e fejezetrészben a bab, tök, dinnye, zöldségfélék,gyümölcs /alma, meggy/, szőlő és kender termesztésével, felhasználásával kivánok foglalkozni. a. Bab Hyirlugoson babot csak saját szükségletre termesztettek. /A bab mellett a boraó csak szórványosan és az utóbbi egy-két évtizedben fordul elő./ A bab elsősorban kerti müvelésben termesztett növény, de néhány bokor erejéig vetették a kapások nyomásába, a tengeri mellé is. Ugy tudják, hogy 1919 után szabadították fel a negyedik nyomást, s ettől kezdve, akinek itt volt földje, azt vetett bele, amit akart. Itt önálló veteményként kaphatott helyet kisebb-nagyobb területen a bab is. A legrégibbtől termesztett fajtát tarka nagyszemü

, vagy zsidó írású bab

nak nevezték. Egyetlen hibájaként emiitik, hogy "a földet nagyon megválogatja". Legjobban a tengeri köztesnövényként termett, igy szántóföldi, hetárbeli termesztésének helye évente változott. Ilyenkor minden második tengeri-tő mellé ültették. /Aki az utóbbi években ezt a fajtát eladásra ie termesztette,annak a felvásárló kilójáért 20 frt.-ot fizetett. A helybeliek ezt nagyon magas árnak tartják./ A tarka bab mellett ismerik és termeeztették a héthetes bab

ot, a sárga- és a fehér bab

ot. A sárga bab aprószemü, gömbölyű, a növény is kisnövésü /hallották, hogy másutt büdöskó bab

nak nevezik/. A fehér bab hasonlóan apró szemű, de gyenge termésű.