Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

DOBROSSY ISTVÁN: A FÖLDMŰVELÉS ÉS GAZDÁLKODÁS JELLEGE, ARÁNYVÁLTOZÁSAI NYlRLUGOSON /1879-1979/ A Nyírség településeinek gazdálkodását, a növénytermesztés változáaait és a növénytermesztésből származó jövedelem felhasználásának módjait vizsgálva az utóbbi évtizedben Nyirlugo8on is több alkalommal végeztem néprajzi gyűjtéseket. A terepmunka során egyik fontos szempontom a paraszti Uzemszervezetek "rugalmasságának'', alkalmazkodóképességének megfigyelése volt. Ezért részleteiben is igyekeztem feltárni a helyi uradalmak, ill. a nagybirtokok viszonyát a paraszti üzemszervezetekhez, másrészt azt a minőségileg uj, és jellegében is alapvetően más kapcsolatot, amely az 1950-es évektől a termelőszövetkezet /majd a termelőszövetkezet valamint az Állami Gazdaság/ és a parasztgazdaságok között kialakult. Ebből következik, hogy a paraszti gazdálkodás jellemző vonásait, a határhasználat módjait, a növénytermesztés jellemző ée változó ismereteit, a paraszti telek építményeit, az 6pitmények alakulását egy évszázadon keresztül követtem nyomon. Gyűjtött anyagomat három fejezetbe rendezve az alábbiak szerint mutatom be. I. A határ és a határ használatának jellemző vonásai, változásai / ezen belül az arányokat és a kapcsolatokat vizsgálón, a vetőmagcsere, a gépek elterjedése, a munkaerő-ellátottság ée a rószeemüvelés vonatkozásában. Kitérek az uradalmi és paraszti földek, valamint a paraszti földek és a termelőszövetkezet kap-