Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

malom szerkezetére és működésére az alábbiak szerint emlékeztek vissza: "az ütésre vitt magot először megvámolták. Volt egy köpőce

. egy vékánál egy köpőcével vettek, ha kevesebb volt, akkor a magbői nem vettek vámot. Ez olyan két liter formájú volt. Vámolás után a forgót felöntötték a garatba. Innen már ugy folyt le, hogy a mag és a héja különvált. A tiszta mag két henger közé került, azok aztán összezúzták. A hengerek alatt egy véka volt, ebbe csurgott bele az összezúzott olajos mag. Innen a massza egy gyuró-teknó

be került, ahol vizzel keverték össze.A folyadék aztán a kerek pergetó

be került. Ez alatt tüz égett. A pergető kanalát ló forgatta körbe-körbe. Amikor a meleg és a keverés hatására az olaj meglazult, kimerték a pergetcbcl, s az egészet présbe öntötték. Ez ugy volt beállítva, hogy a felöntés mennyiségétől függően három, öt, vagy hét pogácsát csinált. A présből már a kész olaj és a pogácsa került ki. Az olajat nem vámolták, viszont a pogácsa fele mindig a molnárt illette." Az olajpogácsát aztán vizzel lazitották fel, s tyúkok és eertéeek takarmányozására használták. A nem málna ás dohánytermesztésre épülő parasztgazdaságokban napraforgóval napjainkban is foglalkoznak. Más növényekhez viszonyított termesztési aránya gazdaságonként változó, de gyűjtéseim szerint 1 kh. nagyságú területet sehol sem haladja meg. Megváltozott viszont a termesztés jellege, ugyanis napraforgóval nemcsak köztesnövényként találkozunk, hanem előfordul egy tagban

, önálló "táblában" való termesztése is. Ertékesitésre, olajütésre nem termesztik és nem használják. Magját továbbra is takarmányozásra alkalmazzák. Szárának korábbi, sokoldalú funkciója viszont napjainkban is megmaradt a nyirlugos! parasztgazdaságokban.