Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

Ebből 1952-ben a termelőszövetkezetnek "leadott" 6 khat. A megmaradt területen 5 holdon rozsot, 5 holdon k8pásnovényeket termesztett, s minden évben 1 holdat tett ki a nem vethető terület, amelyet rétnek nevezett. 1971-ben mór csak 3 holdja volt, amelyből 1 khon termett rozs, 1,5 kh.-on kapásnövények /ennek fele dohány volt/, e 0,5 kh.-on termesztett réti szénát. 1979-ben gazdaságéban már fél holdon szerepelt a málna, dohánytermesztéssel nem foglalkozott, rozsot és kapásnövényeket viszont elsősorban állatok takarmányozására termesztett. A példák természetesen kiragadottak, de az átlagos és általános birtokkategória jellemző szerkezetét és annak változásalt jól érzékeltetik. A következőkben a jellemző növényfajtákat, azok termesztési körülményeit a nyomások sorrendjében mutatom be* A. A parasztgazdaságok hagyományos növénykultúrái 1. Kalászosok /az őszi forduló növényei: rozs, buza, árpa/ A rozsot Magyarországon általában a buza kiegészítéseként, e főleg olyan talajviszonyok mellett termeeztik, ami a búzának nem felel meg. Ahol viszont a talaj a rozsnak kedvez - mint a Nyírség déli részének falvaiban - ott csaknem kizárólagos gabonanövény. A nyiri homokon a rozs a 19. századvégi átmentésitések ée lecsapolások után vált a búzával szemben elsődleges kenyérgabonává. Erről a váltásról a 20. század eleji leírások már tájékoztatnak. A visszaemlékezésekben ezért ugy szerepel a rozs, mint emlékezet óta ter-