Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

A boszorkány tevékenységének egyik legfontosabb területét alkotte az állatok megrontása, amelynek módjai igen változatosak lehetnek. Legtöbb állatrontó hiedelem kapcsolatban áll a boszorkány alakváltozásával. A boezorkány sokféle alakot ölthet;változhat fekete macskává, kígyóvá, kocsikerékké, tüzes kerékké és ebben az alakban megy az istállóba, hogy megrontsa a tehenet, illetve hogy kiszopja belőle a tejet. "Láttam is kigyót, ami megszopta a tehenet. Odahivott a szomszédasszony, hogy nézzem meg, ott szopta a kigyó a tehenet, a csecsét a lábához húzta, ugy szopta". /Oroszné, Csápenszki Julianna, 61 éves, gör. kat./ Az alakváltoztatással történő rontáson kivül a boszorkány megronthatja az állatot a saját alakjában is.

Meg lehet rontani az állatot, ha erősen megnézik, vagy ha ért hozzá valaki, elég, ha "visszkézről" /kifordított tenyérrel/ megsimítja a tehén hátát, már ettől is elmegy a tej. Az állat farkából levágott szőrrel is meg lehet rontani a tehenet. Azonban a boszorkány elveheti a tehén tejét, akkor is, ha nem is megy az állat közelébe, csak "meglopja annak a háznak az ereszét, amelyikben meg akarja rontani a tehenet" /letör vagy levág egy darabot az ereszből./ /Diczkóné, Jónás Ibolya 50 éves, ref. cigány/. El lehet venni a tejet az állat lábanyomának felszedésével is. A rontani tudó személy még az ágasból ie tudott tejet varázsolni; az ágast fejte meg, egy másik változat szerint ha az ágasba kést szúrt, abból tej serkent. "Megfeji még az ágast is, aki tud rontani. Vótak olyan pásztoremberek, akik olyan boszorkányosak vótak, hogy csak a szűrt felrakták az ágasra, mán jött belőle a tej." /Béniné/ Mint az előző adatból kitűnik, a rontáe gyakran kapcsolódik az úgynevezett tudós pásztorok személyéhez, il-