Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

tálában minden pásztoremberről azt tartják, hogy sokféle babonát tudnak.Haragosuk nyáját ugy szétzavarhatják, hogy az meg se tudja többé találni, az állatok hasznát is el tudják venni. 18 A rontástól némiképp külön kell választani a szemmelverésről alkotott képzetek csoportját. A legfőbb különbség, amelynek alapján adatközlőim többsége tudatosan is különbséget tesz a két tevékenység között, hogy mig a rontás szándékos ártó cselekedet,a szemmelverés nem, vagy nem minden esetben függ a személy akaratától. A szemmelverés, ellentétben a rontással, minden állatnál lehetséges. Meg lehet verni az állatot, főleg az újszülött vagy uj állatot, ha nagyon megnézik, "megcsudálják". Vannak olyan emberek, akiknek ártalmas a szemük. Azokat tartják ilyennek,akiknek sürün nőtt, összeérő szemöldökük van.Egyik adatközlő szerint hét évenként mindenkinek ártalmas lehet a szeme, bár a személy erről nem tud. /Fábiánná, Lacs Mária, 74. éves, gör. kat./ A rontás hiedelemköréhez kapcsolódik a rontás megelőzését szolgáló szokások csoportja, valamint azoknak a hiedelmeknek a köre, amelyek a rontás alóli feloldozásra, a rontott állat meggyógyitására irányulnak. Aki ismerte a rontás különböző módjait, az tudott az ezt megelőző eljárásokról is, sőt ezeket a védekező cselekményeket gyakran olyanok is végrehajtották, akik maguk nem hittek a rontás lehetőségében. Mielőtt ezeknek a tárgyalására rátérek, néhány olyan jelről szólnék, amelyek minden elhárító cselekedet nélkül lehetetlenné tehetik a rontást. A legfontosabb mágikus jel a kereszt

. Ahol uj ólat, istállót építettek, mésszel keresztet festettek az ajtajára, hogy a boszorkány ne tudjon bemenni, mert "az fél a kereszttől" /Fábi-