Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

a baromfinevelésre vonatkoznak, a tyúkültetés, keltetés sikerét biztosítják. Az ide tartozó szokások nagy részét ma is igyekeznek betartani, ^ bár cselekedetük inditéka valószínűleg nem a hiedelmekben való régi, töretlen hit. A tyúkültetés legalkalmasabbnak tartott időpontja többféle; egyesek szerint az újholdkor ültetett tyúk költ legjóbban,mások a pénteki napot tartják a legmegfelelőbb­nek,ismét mások ezt éppen szerencsétlennek tartják. Csűr­be kiengedéskor, vagy hazahajtáskor kell ültetni,hogy egyszerre sok csirke legyen, illetve vasárnap délben,ami­kor az emberek hazafelé jönnek a templomból. Szerencsét­len lesz a költés, ha Gyümölcsoltó napján /márc.25./ vagy nagypénteken ültetnek tyúkot. Adatközlőim mindegyike ál­tal ismert hiedelem, hogy azok a csirkék, amelyek május­ban vagy olyan időszakban kelnek ki, amikor a gabona el­virágzik /május vége/, ugy hullanak el,mint a virág szir­mai. Az ültetés folyamatát a következő eljárások szabá­lyozzák; egyszerre kell a kotló alá borítani a toiást, hogy egyidőben keljenek ki a csirkék. A fészekbe páratlan számú tojást tesznek, mert párosan nem sikeres a költés. Amikor a fészekbe borították a tojást, ezt mondták: "Fele kakas, fele jérce, ugy gyertek haza, mint este a csürhe. ,: /Makszimné, Fábián Mária, 77 éves, gór. kat./ Ha a gaz­dasszony sok kakast akar, férje kalapjából ültessen,a kötényből boritott tojásból sok jérce kel ki. 3ajiné Gi­ber Anna 46 éves adatközlőm ma is, he kalapból ültet, ma­gában mondogatja: "Mind kakas legyen, mind kakas legyen." Aki az évben még nem ültetett, ne adjon kölcsön ültetés­hez tojást, mert kiadja vele a szerencsét a házból. Végül néhány helyen szentelt vizzel is behintik a kotló fész­két, esetleg kereszt alakban, hogy jól üljön a kotló és szerencsés legyen a költés. Amikor a kotlóst leülteti::

Next

/
Oldalképek
Tartalom