Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

helye az ablakpárkány, vagy a középső ágasra erősitett polc volt, itt tartották még a vakarót, kefét, kenőcsöt, stb. A szegényebbek és azok a fiatalok, akiknek még nem telt istálló, ól építésére, vagy éppen azok, akiknek olyan sok jószáguk szorult be a legelőről, hogy nem fért el az istállóban,a telek alkslmas helyén fődiől

at /

főd61

, fődlstálló

/ ástak. A fődiól berendezése hasonló az istállóéhoz /Kücsán J. 1977. 114-115./. Az ól az év nagyobb részében a legények hálóhelye volt, csak télre mentek be a házba. Az egyik sarokban karókat vertek le a földbe, közéjük deszkát, bele pedig szalmát, arra pokrócot, subát tettek - igy készitették el fekhelyüket. Ahol kevés volt a hely, ott a mennyezetre függesztett vaskampókra helyezett farácson aludtak.Az ólban gyűltek össze esténként a legények, ott kártyáztak, játszottak, pajtáskodtak. Télen reggel-este tisztítják az ólat.Alomként szalmát és kukoricaszárat, a jászolból kikerült, összerágott izik

et használnak. Nyáron nem mindenütt almoznak e szabadban háló jószág elá, inkább csak akkor, ha van fedél is fölötte /

félszer

. állás

/. A hidlás az istállókban ma sem általános, a fődiól

akban pedig egyáltalán nincs. Csak azok készitik, akiknek nincs sok trágyára szükségük, vagy kevés a szalmájuk alomnak. A hidlás kimérését, tisztítását aenki sem végzi szivesen. Ha nincs hidlás, és bőven almoznak a tehenek alá, a trágya is sokkal több. A trágyagödör rendszerint az ól közelében van, hogy ne kelljen messzire hordani villával a trágyát. R

p

ndezerint eöványfonattal kerítik körül, vagy hasított dorongokkal. Trágyázás. A rossz minőségű nyirlugosi szántóföldeket és réteket bőven kell trágyázni a hosszú pihentetési idő mellett is.Napjainkban az ugarlegelők elhagyása miatt