Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Kovács Ágnes gimn. tanuló, Nyírbátor: Adatok a nyírbátori "Boni" gyár történetének megírásához /1978. évi megyei pályázat/

A kenyérgyár, e malom termékeit Nyíregyházán és Debrecenben ie értékesítették, Debrecenben Verő Imre, Nyíregyházán pedig Miskolci Béla bizományosok utján. A "BONI" gyár életében voltak kedvező és kedvezőtlen periódusok. A jól jövedelmező vállalkozásba a bankok, nagytőkések jelentős mennyiségű részvények vásárláséval bekapcsolódtak, ennek folytán több gyárépületet ujakkal cseréltek fel, sőt egy uj malom is lett épitve a régi helyett. A régi vám-malom épületben, s

zappeagyárat létesítettek, a terméke "BONI" szappan megjelöléssel forgalmazták. Az 1919-es események, a Tanácsköztársaság megalakulása itt a "BONI" gyárban is a gyár munkásai számára kedvező irányt, fejlődést biztosított. 1919. április 1-én megalakult a gyár Ellenőrző Munkástanácsa,melynek elnökét és tagjait a gyár dolgozói választották meg. Elnök: Hslász Ignácz könyvelő / Tsg

jai: Hereku Miklós termest

er, Medgyesi Sándor kőműves, Radványi Károly főgépesz, Werner Adolf rsktáros gyári dolgozók voltak. Ismert tevékenycégük a gyár' berendezéseinek, eszközeinek, állatállományának jegyzőkönyvi rögzítése, az irányítás átvétele volt. ' A gyár a feldolgozáshoz szükséges nyersanyagokat részben maga termelte saját /kb. 300 kh./ bérelt Károlyi gróftól mintegy 500 kh./ birtokain, ugyanekkor felvásárolta a környék termelőitől. Továbbá Nyírcsászáriban 2800 kh. Csengersimán, valamint Csengerujfslubsn és Urán kb. 3000-3500 kh.földet béreltek. C8engerujfsluban még jelenleg is létezik egy"BÓNI"