Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Grasselli Miklós ny. mérnök: A Nyíregyházi Dohány-fermentálő Vállalat megalakulása és fejlődése felszabadulástól napjainkig /1975. évi megyei szakszervezeti pályázat/@43

a dolgozók jobb ellátásét, kényelmét, kulturális fejlődését és 8 szocialista emberhez méltó életet biztosítják. Felszabadulásunk előtt ilyen ellátotteág - nemcsak Nyíregyházén - de a Tiszántúlon, sőt országunk egyetlen beváltó üzemében nem valósulhatott meg. Szocialista államunkban lehetővé vált a munkakörülmények megjavítása, a nehéz fizikai munka megkönnyítése, kiküszöbölése, gépesítése. A felszabadulás előtt kéziprések működtek, 1952. óta csak villanyprések vannak használatban. Kézicsörlők helyett villanyfelvonók üzemelnek. Kézitargonca általános használata megszűnt, s mind kiterjedtebben alkalmazzuk a különböző elektromos targoncákat, szállítószalagokat. Valamennyi dolgozónk munkaruhaellátottságban részesült. Korszerű üzemi konyhánk, éttermünk, öltözőnk, fürdőnk dolgozóink mindennapi, munkahelyi ellátottságát, kényelmét szolgálják. Ezen létesítmények a dohánybeváltó Üzemekben is biztosítottak. A felszabadulást követően fokozatosan kerültek megvalósításra. Munkatermeink fűtöttek, - kondicionáló berendezéssel ellátottak. Vállalatunk telepén korszerűen felszerelt napköziotthonos óvoda és csecsemőotthon biztosítja dolgozóink gyermekeinek megfelelő elhelyezését. Dohánybeváltó telepek /hivatalok/ dolgozóinak szociális helyzete a felszabadulás előtt 1880-ban a Tiszántúlon már működtek a tiszeroffi, battonyai, békéscsabai, debreceni, hajdudorogi, nyíregyházi, rakamazi, nagylétai, nyírbátori, vásároenaményi, kisvárdai dohánybeváltó telepek. • Túlnyomó részben a mult század utolsó három évtizedében épültek a ma is meg-