Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Grasselli Miklós ny. mérnök: A Nyíregyházi Dohány-fermentálő Vállalat megalakulása és fejlődése felszabadulástól napjainkig /1975. évi megyei szakszervezeti pályázat/@43

lévő beválté hivatali "szabványraktárak" amelyekben a természetes uton történő hagyományos, asztagos fermentálás ma is jól ismert gyakorlatát folytatták. A beváltott dohánymennyiség beváltásához, anyagmozgatásához, asztagolásához, a felmelegedett /erjedő/ asztagok forgatásához a fermentált dohány válogatásához,bálázásához jelentős létszám alkalmazása vált szükségessé. A "gyári" jellegű iparban foglalkoztatottak alacsony létszámára jellemző adatok: /A nyiregyházi "nagyobb" ipartelepek/A Villamossági Részvénytársaság, Julia gőzmalom /munkások száma 25 fő/ Gőzfavágó, Téglagyár /munkások száma: 70-80 fő/ Sodronyszövetgyár /7 férfi, 8 női munkás/ Vas és Fémöntöde /20 fő/. Gépgyár /60 fő/ Kapraforgó olajgyár /14 fő/ mümalom Nyir•7 bátorban /30 fő/ stb. A nyiregyházi beváltó üzem ugyanebben az időben többszáz női munkaerőt alkalmazott és ennek megfelelően a munkát kereső nők számára jelentős munkahellyé vált. Hátránya e munkalehetőségnek abban jelentkezett, hogy a foglalkoztatottság idényszerű volt. Az 1900-as évet követő évtizedekben sem történt lényeges előrehaladáe a város, illetve a megye iparosodásában. A Szabolcs megyei mezőgazdasági ipar e helyi termeivények feldolgozása érdekében glakult ki. 1930-as években a megyei malomberendezések száma 74, szeszgyér 72, a "Demecseri Ipartelepek" a burgonya keményítőgyártást biztosítják. Rétközön kenderfonó és készitő működik. Büdszentmihályon 1929-ben alakult az "Alkaloida Vegyészeti Részvénytársaság". Az ipari létesítmények csekély száma az 1parositás általános elmaradottságát igazolja, ennek megfelelően alacsony az iparban foglalkoztatott dolgozók szó-