Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Puskás Edit a nyíregyházi Krúdy Gimn. tanulója: A Nyíregyházi Dohányfermentáló története megalakulásától napjainkig /1977. évi megyei pályázat/

A "Nyirség Tájegység" hazánk legfontosabb dohánytermesztő tájegysége. Természeti adottságai - a dohánytermelés szempontjából igen kedvezőek. Az évi csapadékösszeg 5-600 mm.Korai ültetéssel, a kora tavaszi csapadék mennyiségét lehet biztosítani a dohányültet vények számára. A hőmérsékleti viszonyok ugyancsak kedvezőek,mivel a nyári évnegyedek középhőmérséklete meghaladja a 20 C°-ot. Az uralkodó talaj a homok.A Nyirség középső részén ritkábban,dél felé sűrűbben kisebb-negyobb foltokban, délen egész összefüggő területen humuszos homok, homokos vályog talajok találhatók. Ezek a Nyirség legtermékenyebb homoktalajai,kiválóan alkalmasak jő minőségű cigaretta dohányok termesztésére. /Különös figyelmet érdemel az un.kavarványos homok, amelynek vízgazdálkodása és tápanyag feltáró tulajdonsága igen kedvező./ Itt a legkedvezőbb a levegő páratartalma le. A dohány eleősorban májusban kivan esőt.Júniustól augusztusig a bőséges napsütés szükséges.A meleg és napsütéses júniusban páradús levegőben fejlődik a legjobban.A beéréehez és megszáradáshoz száraz levegőre van szükség. 2. / Szabolcs-Szatmár megye dohánytermelésének fejlődére: A felsorolt kedvező viszonyokat már az alföldi földbirtokosok is ismerték. A kistermelők háttérbe szorításával a nagylevelü dohányfajtákat kezdték termeszteni.Míg 1850-ben még csak 1000 ha-on termeltek, addig 1870-ben már 5500-ha-on és 1885-ben 9900 ha volt a termést adó terület.