Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Tamás Mária gimn, tanuló, Tiszalök: Az Alkaloida Vegyészeti Gyár fejlődése a felszabadulás után /1969 évi megyei pályázat/

TAMÁS MÁRIA : AZ ALKALOIDA VEGYÉSZETI GYÁR FEJLŐLÉSE A FELSZABADULÁS UTAK Az üzem Kabay János magyar gyógyszerész szabadalma alapján morfin és társalkaloidok nyerésére épült 1927.ben, Büdszentmihályon, ma Ti

SZ

avasvári. Kezdetben /1927-1931/ a gyér zöld máknövény kipréselt tej nedvéből, majd 1932-től száraz kicsépelt mákgubóból nyerte ki kis mennyiségben gyógyító és fájdalomcsillapító hatású alkaloidokat. A világon először a Kabay János által kidolgozott eljárással sikerült a veszélyes ópium megkerülésével nagyüzemileg kinyerni a mák főbb alkaloidáit. Ezzel az eljárással gyakorlatilag is megvalósulhatott a Nemzetközi Ópiumbizottság 1925-ben hozott határozata, amely az ópium forgalmának szigorú ellenőrzésére ée a tiltott forgalom felszámolására irányult. A feltaláló által alapított kis üzem jelentősége a fentlek miatt messze túlnőtt az ország határain. Milliók számára nyitotta meg a gyógyítás és fájdalomcsillapítás veszélytelenebb útját, a tisztán kinyert és jól adagolható ópiumalka

loidákkal. Ennek ellenére is hihetetlen sok akadály állt az üzem fejlődésének útjában. Kezdetben az anyagi gondok,- a meg nem értés, később a tőkés, manipulációk, majd a második világháború veszélyeztette az üzem fennmaradását. A feltaláló, aki humanista gondolkodású volt és munkatársai iránt érzett megbecsülés folytán híveket és önfeláldozó munkásokat szerzett, munkatársaival együtt megtudta tartani az üzemet és bár rendkívüli nehézségek árán fejlesztette is.