Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Petrusák Magdolna a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimn. tanulója: Nyíregyházi Konzervgyár /Honismereti Diák tábor, 1978. évi pályázat/

PETRUSÁK MAGDOLNA: NYÍREGYHÁZI KONZERVGYÁR I. ELŐZMÉNYEK: Miért Szabolcs-Szatmár megye székhelyén, Nyíregyházán épült? A Nyirség természeti, földrajzi tényezőit tekintve rendelkezik azokkal a főbb éghajlati elemekkel, talajviszonyokkal és egyéb gazdasági adottságokkal, amelyek lehetővé teszik a konzerviparban feldolgozható növények termesztését. Világhírű a nyirs^gi Jonathan alma, hires a szabolcsi és szatmári szilva, de hirnévnek örvend a kisvárdai egres, a vasmegyeri fekete ribizli, a nyirábrányi málna is. A másik nyomós indok"A konzervipar termelésének 40 %a Budapesten, illetve környékén történik. A Duna-Tisza közén helyezkedik el a többi konzervgyár jelentős része, különösen nagyságukat tekintve. A nagy városok és iparvidékek zavartalan nyers-gyümölcs, valamint zöldség-ellátásának biztositása azt kivánja, hogy az uj konzervgyár a Duna-Tisza közén kivül épüljön fel." /Idézet a Nyíregyházai Konzervgyár beruházási program 15. oldalából./ "Az ország aktiv keresőinek 4,5 %-a dolgozott a megyében. I96O-I965 között 68.000 fő volt a megye vándorlási vesztesége. Még inkább mutatja a megye iparrsl történő igen gyenge ellátottságát az a tény, hogy a konzervgyár beindulása előtt az ország ipari munkásainak csak 1,5 &-a dolgozott a megyében." - olvasható a beruházási programban -. A közölt adatok alapján az Élelmiszeripari Tervező Intézet többszöri módosítás után 1962. január 27—re 239386