Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)
17. Régészeti kirándulás Bökönybe I-III. /1910/
Ahol növényzet volt, ott állati élet is fejlődött,ndnt azt minden növényzetes geológiai réteg igazolja. Azt, hogy az állatok között mikor ütötte fel fejét az emberhez hasonló, vagy emberi állat, nem tudjuk, de a néhány év elótt Heidelberg közelében olyan kőzetben talált emberi állkapocs, amelynek képződésére sok millió óv kellett,nem engedi tagadni azt, hogy millió évek előtt itt is élhettek emberek; mert hát káromkodás számba mehet, az öröktől fogva létező és örökké élő Istentől feltételezni azt, hogy csak 6-7000 évvel jutott volna eszébe világot teremteni. Amennyiben embertársaimnak természetadta jogait, amelyekre magam is igényt tartok, nem sérti, korlátlanul gondolkozom ós vonok le következtetéseket. Az eddigi ásatásoknak alapján azt gondoltam és azt következtettem, hogy a bökönyi Kakasdomban hunnyomokra fogok akadni. Csakhogy egy hiba van a kréta körül, t.i.J az , hogy a föld nincsen átlátszó üvegből fabrikálva. Ha már nem mehettem Ábrányba, elmentem Inczédy Lajos barátommal, - aki más őshalmok ásásánál is segítőtársam volt - Bökönybe, Szabó Miklós görög katolikus esperes barátomhoz, aki napkori plébános korában, a máriapócsi búcsúra községén átvonuló, gyónó, magyarul is tudó ruthénokat kegyetlenül öszszeszidván, értésükre adta, hogy aki magyar kenyeret eszik, magyarul tisztelje Istenét is. Szeretnék néhány napra magyar király, magyar kultuszminiszter lenni és nyugdijaznám a balázsfalvi, nagyváradi és aradi görög katholikus püspököket, akik szintén nem román,hanem magyar kenyeret esznek és magyar szilvóriumot isznak és olyanoknak juttatnám a nem oláhországi vajdák, hanem a magyar királyok által osztott dus jövedelmeket, amilyen Firczák Gyula és amilyen volt Vályi János ragyogó magyarórzelmü püspök. Dehát " Divide et impera î " A mintegy 35 méter alapátmérőjü, mintegy 5 méter magas Kakasdombba 8 méter széles és hosszú függélyes aknával
