Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)

10. Bronzlelet Rohodon /1910/

lyet a m. nemzeti múzeum őriz. Nyilvánvaló, hogy a kettőt ugyanegy mester készítette. A különbség csak az, hogy a minek mellett, amely a nyiri Senyéről került ós szebb patinája van mint a böszörményinek, egyéb tárgy nem találtatott, valamint a két máriapócsi két guzsu bográca mellett sem, melyeknek egyikén ugyan azon diszitést látjuk, amit az egyik bardóczin /Erdély/, melyet a bécsi hofmuzeum harácsolt el. A galíciai Unicról Bécsbe került hét bográcsnak egyike hasonló díszítéssel bir. A galíciai régészek szerint ezek magyarországi typusok. A Nyirhez tartozó Hajdusámsonból 1909-ben a debreceni múzeumnak páratlan buzgóságu őre Zoltay Lajos, három két guzsu bográcsot ós több füles bronz csészét szerzett. A sényői, máriapócsi, sámsoni bronzedények mellett sem bronz, sem vastárgyak nem találtattak ugyan, de a sényőinek azonossága a böszörményivel egykoruság mellett szól. A politikai és archeológiai határvonalak nem fedik egymást. A Szatmárvármegye kötelékéhez tartozó kántorjánosi a Nyirben fekszik. Itten 1901. évben Ibrányi János urnák beltelkón egy bográcsban /benne; nem közelében/ sok bronztárgyat találtak, vasnak nyomát sem. 25 tárgyat tudtam megkeríteni, a többi elkallódott. 10 nyitott végű bronzkarika, melyeknek egyikén ugyanazon jellegzetes rovátos diszitést találjuk, mint a később emlitendő rohodi bográcsban talált három karikán, melyből egyet megkaptunk és amilyen a Nyirben több helyről került, tehát egykorúak. öt darab félköralakunak kivágott, felnyúló csúcsos peremű u.n. magyarországi typusu ós két egy siku peremű és mivel ilyeneket Európában mindenütt találnak, európai typusnak nevezett fülecskével ellátott köpüs baltát /nem vésőt/. - Egy