Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

"Zenthmihal" és "Zentmihalteleke" néven van említve. ' Ezekben az Időkben az eléggé felvilágosult és jobbágyvédő törekvéseiről ismert Zsigmond volt az ország királya, aki egy 1437. aug. 4.-én kelt oklevelében nyiltan vallotta: "minden ember egy szülőpártél származván egyenlő és szabad s a szolgaság nem a természet, hanem az emberek által keletkezett". Az uralkodó réteg önzése azonban nem engedte meg, hogy a király jóratörekvése könnyítsen a jobbágyság helyzetén. Uraik jogtalanul, kizsákmá nyoló módon bántak a jobbágyokkal. Ezek a "szokatlan" és "jogosulatlan" terheket keservesen panaszolták. Be mégsem ez volt a fő kifogás. "Még inkább fájlalták azt, hogy uraik ugy bánnak velük, mintha pénzen vett rabszolgák len/2/ nének."' ' A király akaratából megvolt ugyan a jobbágy 8zabadköltözködési joga,de a földesuraik pallosjoguk /bíráskodási felhatalmazásuk/alapján megakadályozhatták abban, hogy szabadon választhassa meg a lakóhelyét. A földesúr a jobbágyát katonájaként is felhasználta a szomszéd földesúr elleni hatalmaskodásaihoz is.Felfegyverezte. Ellenség elleni háborúban is harcolva megszokta a jobbágy a fegyverviselést. Használni kezdték kardjukat az ellen is, akit mindinkább kényuruknak,kizsákmányolásuknak tekintettek: földesuruk ellen. "Erre biztatta a müveit Európa átalakuló közszelleme, ahonnan urai a feudalizmus gyakorlatát, ő ellenben az uj felvilágosodás tanait szívta magá12.1 ba." Zsigmond egyéb hatalmi törekvései és a magyarság elleni fokozott elnemzetietlenitő törekvései is fokozták az elégedetlenséget. A fent elmondottak nagyban hozzájárultak ahhoz,hogy az elégedetlenség folytán nyilt lázadás üsse fel a fejét Erdély területén, Zsigmond uralkodásának a végén. Ennek hirére a szabolcsi jobbágyság is fegyvert fogott. A lázadás szervezője Tarpai Márton beregi nemes