Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

ték, megverték a rendbontókat, a tisztiszék Ítélete alap­ján. Négy robotmulasztás után a jobbágytelket is elvették a mulasztótól. A helyzet mégsem változott. Fokozódott a földesúr elleni gyűlölet. Sem napszámért nem dolgoztak, sem részes művelésre nem vették ki tőle a földet.A "szak­mány"-munkát sem vállalták, pedig az uraság sok kedvez­ménnyel igyekezett a kedvűkben járni. A szabadságharcot megelőző pár év a lakosság és a földesúr viszonyában bi­zonyos mérvű enyhülést hozott, mert a nép meggyőződött arról, hogy a földesura alkotmányos formák között komoly erőfeszitéseket tesz a jobbágyság felszabadításáért, a nép sorsának az enyhítéséért és a szabadság megteremtésé­ért. Ezekben az években egy rendkívüli tevékeny és bátor szavú szellemi vezetője volt a községnek Borsényl Bors János ref. lelkész személyében. Lelkes tevékenysége és a nemzeti öntudat fejlesztését, kialakítását célzó szószéki beszédei nem maradtak hatástalanok. Ésszerűséget ajánlott a néonek az urasággal kapcsolatosan fennálló viták megol­dására is, ami hozzájárult a feszültség enyhítéséhez. 9. A szabadság éveiben Az 1646-as év márciusi események Pestről jött hirérc még tevékenyebb lett Bors János. Lelkesítette a népet és a hirre: "A haza veszélyben van!" - maga is kardot kö­tött és harcba hivta a fegyverfogható lakosságot. Hegedűs Bertalan tanitó is itthagyta az iskolát és beállott hon­védnek. Hegindult a nemzetőrség szervezése, melynek során 360 férfi jelentkezett nemzetőrnek. Ez Deeaewffy Marcel kapitánysága alatt alakult meg. Hadnagyok lettek Bagdi Jakab, H. Pethe Gábor, Kiss József és Szabó F.Sándor. Al­so.

Next

/
Oldalképek
Tartalom