Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

hadnagy Gál Lukács, őrmesterek pedig Kató Balázs, Batári János és ötvös Sári András voltak. A nemzetőrség felszerelését a község közköltségen szerezte be, költsége 703 Ft.21 krajcár volt. Ezekre a költségekre, illetve a "közköltő" -pénz pótlására féltelkenként /14 kh. föld/ 5 krajcárt szedett be az elöljáróság a földdel rendelkező lakosoktól. A nemzetőrségeket megyei .nemzetőrségben egyesitették és Erdély, valamint az Erdős Kárpátok területén vetettek be honvédelmi célból. A szentmihályi nemzetőrségből 100 főt visszahagyott a Honvédelmi Bizottmány. Ezeknek az volt a feladatuk, hogy a Dob melletti tiszai védőgátakat épitő és az átvágásnál dolgozó 1500 rác munkást őrizzék és szemmeltartsák, mert azok körében nyugtalanság volt.

/92/ Ezt a 100 főt 1848. dec. 7.-én Dobról elvonva Nyíregyházáról más honvédegységekkel együtt, a hadrakelt honvédsereghez inditották útba, hogy feltartóztassák a Schliok osztrák generális vezetésével betört ellenséget. Az év végén a Honvédelmi Bizottmány 25 honvédújonc felszereléséhez való hozzájárulásként 557 Ft. 5 krajcárt kért a községtől, amit Szentmihály meg is fizetett. A honvédsereg toborzása már 1848 májusában megin_ dúlt. Június elején a lakosok közül sokan mentek el önkéntes honvédnak. A lelkesedés nagyságát mutatja az is, hogy Kossuth Lajos fegyverbehivó szózata júl

: 11.-én hangzott el az országgyűlésen, de a szentreih.iak már több, mint egy hónappal előbb, június 2.-én, 7.-én és 8.án már ötvenen állanak be honvédnak, a Debrecenben szervezés alatt álló 10. önkéntes zászlóaljba. Ezt igazolja a 10. önkéntes zászlóalj avatási jegyzőkönyve. Ez az önkéntes honvéd zászlóalj Szemer Pál őrnagy parancsnoksága alatt alakult meg és esett át a kiképzésen. 81.