Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

tárrészeit. Tokaj és Tiszafüred között ez az elárasztott terület csak a balparton kb. 60 négyzetmérföldnyi volt, és müvelés alá alig kerülhetett. Kagy mocsarak, kiterjedt zsombokos nádasok, kopár, szikes sikok. elvadult földek tették jellegzetessé a tájat még az ár elvonulása után is. A szentmihályi "Tóaljá"-ig bejáró áradat a község határából is kb. 4-5000 k. holdat boritott el. A Széchenyi István gróf által kezdeményezett Tiszaszabályozás munkálatait az 1646. évben kezdték meg Tiszadobnál, a ma "55. számú átmetszés"-nek nevezett új mederrész ásásával. Ugyanekkor kezdték el épiteni ugyancsak Dobnál a folyó balpartjának az árterületeit védő gátrendszert is, amelyet "Széchenyi_gát" néven ismerünk ma is. A munkálatokat folytatták a következő években, egészen 1848 nyaráig. A közben kitört szabadságharc miatt ekkor a munkát be kellett szüntetni. A szabadságharc befejezése után folytatták tovább, és 1852-re épült ki itt a gátrendszer több mederátmetszéssel. + + + Ezekben az időkben Szentmihályon a közhangulat romlása és az "úrdolga"-nak elhanyagolása mindennapos lett. Ellenállásra késztette a népet az egyik ilyen 1836.-os,de újra alkalmazott urasági rendelkezés is, miszerint urdolgának a végzése közben nem ?zabad időt adni a "fröctök", a reggeli eltudására. Nem jártak rendszeresen a robotra és sokan teljesen elmaradtak onnan. Az 1839. év áprilisától kezdve tisztiszék elé idézték a robotot elmulasztókat,sőt a makacsokat karhatalommal is odavitték.Büntet79.