Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

m.k. Nagy Di. János m.k. Losonczi György esküt x Kiss Fe­rend x". /78/ Összeírok oroszlánosi Tőrös Ferencz Csákányi József Molnár Ábrahám adjunctus Dessewffy Sámuel gróf 1776-ban meghalt. A birtokot öt gyermeke örökölte. Ezt követően a község a lakosság képviseletében szerződést kötött az örökösökkel.A szerző­dés 4 évre szóló volt.Az árenda 4000 Rh. forintra rúgott. Az összeget évente két részletben kellett fizetni.Nemcsak 8 föld, hanem a korcsma, mészárszék, és a görögbolt ha­szonvételének az árendája is bennefoglaltatott a bérlet­ben. A pénzen kivül még 100 szedőt is kellett adni szüre­teléshez. Az 1787. évben az uraság felmérette az urbarialis földeket. Utána a lakosság szaporodására való tekintettel a 110 egész és hatnyolcad úrbéri telket további 89 telek­kel 200-ra egészítették ki. A pótlásul kiadott 89 telek azonban nem úrbéri jellegű, hanem ú.n. allodiális /major­sági/.A 89. telekből 76-ot jobbágy kapott, 13 pedig "mun­káért kiadott" volt. Ez utóbbiakat földnélküli nemesek kapták. Az allodiálisnak nevezett 89 telek sok zavart o­kozott később és 1850-ben egy felkelést is kirobbantott. Ugyancsak ebben az évben a földesúr megengedte, hogy a fentiek szerint megoszló telkek az ú.n."pusztai földek­ből", a mai "Eszlári" vagy "Hagy-út"-től keletre esc te­rületekből adassanak ki. Hozzájárult ahhoz is, hogy eze­ken a teriileteken a gazdák "szállások"-at épitsenak tízes bokrokban. Ezek a tanyák megépültek,de nem bokrokban, ha­63.

Next

/
Oldalképek
Tartalom