Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

"Hegyaljai szőlőmunkára járnak pénzt keresni". "A haszonvételért azon okbúl mennyi esett egy-egy gazdának fizetni való Taxájja, annyi földet osztottak, az Helység számára pedigh minden Tsxa fizetés nélkül fent hattak az három járásban 140 köböl alá való földet,és 100 ember vágó rétet," "Szárazság esetén nincs kender és lenáztató vizük." "A Hernádon levő vizi malmokban szoktak járni őrleni, pedig a Hellységben hat száraz malom vagyon". "A marhát nem sózzák, mert szikek vannak határjokon". Sok a nád, fedésre és tűzre használják. "Panaszuk: Szikes és fenekesek a földjeik. Emiatt kevée a föld haszonvétele. Kevés a kaszáló. Káshol kell kaszálni. Az átkelőhelyek nagy vámjaira is panaszkodnak. Sem épületfájuk, sem tűzifájuk nincs.Máshonnan készpénzért hozzák, őrlés esetén a révpénz fizetése fájdalmas." "A telek nagysága nem volt soha meghatározva.Az osztás a gazdáknak tehetsége és értéke szerint kinek több, kinek kevesebb adódott". "Az contractuson felül semmit sem attak az uraságnak, kivévén azt, hogy némelykor konyhára valókat administráltak". "Ezen Hellységben puszta Helly egy sem tanáltatik, sőt igen is öszve szoritottak az házak". "Ezen Hellységnek Lakosi mindnyájan szabad menetelü személyek". "Esküt tettek a kikérdezett feő biró Ráduly Kovács János x Eskütt Szatmári István m. k. Eskütt Pete István 62.