Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

szóltak Martinovicsók. Szentraihálynak ez a nagy és bátor szülötte még megláthatta, hogy eszméinek a magvetése kelőben van, mert 20 év múlva gondolatainak új zászlóvivői támadtak a reformokat sürgető és a nemzet megújhodásáért küzdőkben. Ezzel a nemzedékkel azonban már ő nem vihette tovább a harcot, mert 1832-ben meghalt Szilágysomlyón. + + + 8. Harcok az urasággal Az 1765. évben Szentmihály két földesura már csak 1900 forintért volt hajlandó lemondani az úrbéri szolgéltatásokról, vagyis ennyiben szabták meg a texát. Csak a budi birtokrész árendája maradt változatlan. Az egyik birtokos gróf Sennyei Imre 1771-ben utódok nélkül halt meg. így az ő birtokrésze báró Dessewffy Sámuelra szállt öröklés címén. Dessewffy az 1775. évben grófi cimet kapott a királytól. 1767-ben január 26.-án hirdették ki a Mária Teréziaféle urbáriumot. Ennek a végrehajtására Szentmihályon 1772. szeptemberében került sor. A rovatos összeírást Tőrös Ferenc, Csákányi József és Molnár Ábrahám megyei küldöttek végezték. Összeirtak 195 telkes úrbérest, 53 házas és 11 háználküli zsellért. A jobbágytelkek összes területéből szántó volt 3171 kaszáló pedig 1429 hold. A telkes jobbácyok között egésztelkes 22, féltelkes 69, mig a többi negyed-, illetve nyolcadtelkes volt. Ezek összesen 110 egész és hat nyolcad jobbágytelket birtak. Az összeirás alkalmával felvettek még 135 kapás területű szőlőt is.Ennél fel van tüntetve, hopy sem "noná" /kilenced/,sem "decima" /tized/ nem terhelte.Kem terhelte hegyjog sem. Oka, 60.