Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)
tévellyedgyen, mert valaholott eltévelyedend és elsikasztyák életekel fejekéi jádzanak érette."'* 9 ' A pátensben foglaltatnak a ezentmihályi lakosok közül a fegyverfoghatő férfiak eleget tettek. Sőrés szerint: "...három nap alatt a fegyverfogható férfiak rendeltetési helyökre Szerencsre gyülekeztek". ' Ez téves megállapítás, mert az lehetetlen volt. Több mint egy hónap kellett még ahhoz, hopy Rákóczi seregríszeiből kisebb egységek is átléphessék a Tisza vonalát. Csak augusztus végén került sor a Tiszán való átkelésre s igy lehetetlen hoey ott előbb gyüjtőtábora lett volna. Még a Tiszántúlnak is egészen kis r4sze volt ekkor a kurucok kezében.ValószinU az, hogy Nagykálióhoz gyűltek a bevonulók, mert Kalló július 30.án esett el is került kuruc kézbe. Valószínű, hogy Kallónál csatlakoztak Rákóczi hadaihoz, de méginkább Tokaj elestét követően, tehát 1704 januárjában. Innen a tiezéntúli területek birtokbavételére inditott hadmüveletek során a szilágysági és erdélyi területek elfoglalására vetették be őket a kuruc seregek keretében. Biztos adat van arra, hogy a szentmihályiak és a szomszédos falvaknak a kurucai Ibrányi László ezredében szolgáltak "kik is Erdély országában commandéroztattak". Szolgáltak még az Esze Tamás gyalogezredének 4.,6.,11.,és 13."cománia"-iban, valamint a 6. lovasezred egyes companiaiban. Arra is van adat, hof?y az ecsedi gyalogezred 5. századában is voltak /Cl / szentmihályi katonák.''*' A július 18.-i tiszai átkelés után a tekintélyes létszámra emelkedett és folyton feltöltődő kuruc hadak a Tisza balpartján fekvő területeken kezdtek hadműveleteket. Ezeknek a területeknek a kézbevételével egyidőben hadmüveleteket folytatnak kárpátaljai és erdélyi részeken is. A Tiezántúlon működő kuruc hadsereg műveleteinek biz44.
