Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

tositása céljából állandó ellenőrzés alatt tartják a Ti­sza vonalát. Már a naményi táborból lovascsapatokat kül­denek ki a Tiszához, ezeknek a csapatoknak a portyázási és hadműveleti területébe Szentmihály is beleesett. Két ilyen csapat tevékenykedett itt. "Rakamaznál, Tokajjal szemközt a Borbély Balázsé, - lentebb, Polgár táján a Torday Ferencé. Borbélyt talán még Kaménytól, - Konte­cucculi közeledésének hirére - küldötte ki Rákóczi a Ti­szához. Augusztus 10. körül már Torday is a '^isza mellől küldözgeti át pátenseit a túlsó partra. A fürge kuruc lo­vasok - bár a folyó árad - át-átcsapnak portyáikkal és e­gyengetik a készülőben levő felvidéki támadás útját." A tiszántúli hadmüveletek befejeztével és a terület katonai biztosítása után a kuruchadak zöme októberben a­vatkozott be a Tisza jobbpartján már megkezdett felvidéki hadmiiveletekbe. Október 14.-én Rákóczi tábora már Lök és Szentmihály között volt. Itt érte el Rákóczi a Tiszát és itt adta ki még aznap a "Kunságra küldött pátens"-ét, mellyel a kunokat is táborába szólítja. Majd még a bal­parton haladva Dob és Lúcz között kelt át a Tiszán ott, ahol másfél hónappal korábban megindult a Felvidéket el­özönlő kuructámadás. Az átkelés alkalmával itt találko­zott Rákóczi gr. Károlyi ü ándorral a volt császári gene­rális és későbbi kuructábornokkal, aki ekkor állt át Rá­kóczihoz. Emlékezéseibén ezt igy irta le Rákóczi: "A Ti­sza partján rátaláltam Bercsényi grófra. Károlyi gróffal jött elém, aki néhány nappal ezelőtt különböző ürügyekkel eljött /szökött/ Kassáról, hogy otthagyja a németek párt­ját és az enyémhez csatlakozzék."' JJI Megjegyzendő: hogy Károlyi már október 9.-én Keresztúr és Tarczal között jelentkezett Bercsényinél és attól kezdve már a kuruchadakkal volt. 45.

Next

/
Oldalképek
Tartalom