Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

Csáky István megnyugtató levele és annak kihangsúlyozása, hogy bízvást tovább is telepedhetnek egyben annak a szavatolása is volt, hogy egy visszatelepítési kísérlet esetében ő maga is védelmükre lesz. Csáky jóindulatú magatartása kétségtelen. Érthető is, hogy taxásait védte, mert a jó taxások elvesztése neki sem használt volna. A látszólag kiváltságos helyzet a jobbágyokra megnyugtató volt, a hajdú kiváltságot élvezők szintén nyugodtan élhettek és dolgozhattak. Nem így volt országos viszonylatban! A jobbágyság elnyomása mind jobban erősödött és ennek következtében nőttön-nőtt az elkeseredés. Nagyban hozzájárult ehhez az ismét meginduló protestáns-üldözés. A kstonafogdosás és a császári, idegen zsoldos katonaság által elkövetett erőszakoskodások annyira felfokozták a nép elkeseredését, hogy csak egy szikra kellett ahhoz, hogy bekövetkezzék a lefolytott indulatok kirobbanása.A császári kormány érezve ezt, mind több és több császári katonaságot szállásolt be a nyugtalankodó területeken. Szökött, vagy üldözött jobbágyokból hegyek közöt, erdőkben csapatok alakulnak a bujdosó szegénylegényekből. Kurucoknak nevezik ezek magukat. A nép támogatja, élelmezi őket és mindenben a kezükre játszik. Hol itt, hol ott robban ki egy-egy lázadás, de mindegyiket leverik. Ez lett a sorsa annak a Hegyalján kirobbant zendülésnek is, amelyet "tokaji ribillió" néven ismerünk s amelynek vezetője Tokaji Ferenc volt. Feltehető, hogy a tokaji felkelés vezetőinek a tevékenysége következtében és felhívásukra szentmihályiak is részt vettek a zendülésben. Ezért egészen röviden leirom a tokaji ribillió eseményeit. A felkelés 1697. június 30.-án robbant ki. A császáriak ellen titkon szervezkedő kurucok június 30.-án az 36.