Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

újhelyi vásáron erőszakoskodó császári zsoldosokat megtámadták és leölték, majd Sárospatak vára ellen indultak Szalontai György vezetése alatt. A vár július l.-ére virradó hajnalon elesett. Ugyanebben az időben Tokaji Ferenc vezetése alatt álló kurucok Tokaj várát rohamozták meg sikeresen. A sikerek után a kurucvezetők nyomban hozzáláttak a környék harcbahivásához. Fegyverbehivó körleveleket inditottak útba a környék községeinek a riasztására. Egyet a Hernád völgyében indítanak el, egyet pedig július 3.-án Eszláron. Ladányon, Lökön és Szentmihályon át a hajdúvárosokhoz /Nánás, Dorog, Böszörmény, Szoboszló, Polgár/. Fegyverbe hivták mindazokat, akik "...nyomorúság alul való fölszabadúlásokat kivánják", hogy az "elviselhetetlen iga alól való kiszabadulásokért mindjárt minden haladék nélkül fegyvert fogjanak". "Régen kivánt szabadságoknak helyreállításában Isten neve segitségül való hivásával velUnk együtt szivesen munkálkodjanak.Több admonitiokat /intéseket/ senki ne is várjon, hanem holnapi napon seregenként jöjjön be Tokajba".Utőirata ez volt: "A tisztek fej és jószágvesztás terhe mellett helységrőlhelységre éjjel-nappal adják tovább".'

4 ' A vett hirre a felkelők tábora gyorsan növekedett. Pár nap alatt 4-500 főre szaporodott seregük. A felkelés hirére Bereg felől, a Tisza bal partján délre vonuló Ritschán ezredes csapata valamint az ugyanott mozgó és Mihály Pál deák parancsnoksága alatt álló huszárezred gyorsított menetben vonulva Tiszadob és Tiszalök között kelt át a Tisza jobbpartjára. A huszárezred nagy sietséggel "egy fertály óra alatt" kelt át. Ritschan és Pál deák magukhoz vették az egri és ónodi várak hadait is. így megerősödve indultak Tokaj ellen. Bocs falunál a felkelőknek egy 7-800 főből álló seregrlszevel 37.