Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

egy egész telkes gazdára csak két kúria tallér eeett. Egy tallér 90 krajcár volt. A 2 kúria tallér 180 krajcár, va­gyis másfél tallér volt. Csáky belátta súlyos helyzetüket és 1664. március 4.-én kelt levelében ezeket irta: "Sza­bolcs vármegyében Szent Mihály falumbéli hajdúim alá­zatos suplicatiojok által és ez mellett több méltó ins­tanciojókat tekintetbe vévén; mivel hogy Istennek hazánk romlására behozott pogány igája miatt, elébbenni álla­pot j ok szerént nem szolgálhatnak; meghengedtem, hogy en­nek utánna azok helyett én számomra minden gazda Eszten­dőnként két-két tallért adgyon, és az kik újonnan tele­pednek oda, első esztendőben fél taxát adván, annak utána mint a többi, úgy adózzanak, kinek fele adóját Szent Mi­hály, 8 felét ismét Karácson napjára tartozzanak beszol­gáltatni, és korcsmsbort is az három sátoros ünnepekre három hordó bort, húshagyó keddre is egy hordóval, úgy mint minden esztendőt szaka négy hordó borokat árúitatván számomra: azon kivül a Korcsmát is nekik engedtem, meg kivánván azt is tüllük, hogy mikor a javaimat szállítják alá s fel Tokajtül fogva Ptrügyig, és Ptrügytől fogva To­kajigh tartozzanak kisérni félelmes állapotjokban. Kiben, hogy mindenektül megtartassanak, bizonyságul attám ez Le­velemet pechétem és kezem Írásom alatt. Actum Szatthmár 6 martii Anno 1664. gróf Csáky István"/ 29 / Ebben az időben következik be egy új települő raj érkezése. Az 1659. évben Nagyvárad török kézre jutott. A Várad környékén fekvő bihari falvakból, sok ott már előbb települt hajdú menekül el a török közelsége miatt és Szentmihályra jön át. /30/ A lakosság bizonytalansága, nyomorúsága mind jobban fokozódott, mert a zaklatóttság a tetőfokára ért ezekben az időkben. Még a határba sem mertek kijárni földjeik 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom